Névtelen Ősök-Névtelen Hősök!

 A hon(vissza)foglalást megelőző idők
Mi magyarok, hajlamosak vagyunk eredetünket 1100 évben számolni, mintha előtte semmiféle cselekmény, esemény nem történt volna kis hazánk megteremtésének ügyében. Mintha minden Szent Istvántól kezdődött volna. Talán még azt tudjuk, hogy volt egy “honfoglalás”, egy Árpádunk, “Hét vezér”-ünk, és ennyi!
  Ezt próbálom én most  egy kicsit tágítani tudástárunkat a hon(vissza)foglalás” és a “hon(vissza)foglalás előtti” időkre.
  Mindig az a legjobb és leghitelesebb forrás, “kútfő”, aki a történésekhez a legközelebb élt. Ilyen volt Herodotos aki elődeinknek a szkíta nevet adta. Ő írja meg, hogy a “szkíták” valójában a szarmaták, hunok, avarok és a szabirok.
  ...A meotisz térségben a szabir törzsek magalapítják a Dentu-Magyariát, - eleink egyik állomáshelye- 700-710 körül és így kapcsolatba kerülnek a Kazár birodalom egyik törzsével, az onugorokkal. Ez a kapcsolat a további időkben kezd szorossá válni, hiszen mindkét törzs nomád lovas nép, kultúrájuk és életvitelük nagyon hasonló, de nyelvük különbözött egymástól! Észlelve ezt a közeledést a Kazár birodalom akkori vezetője, közéjük ékelte a Kök-Türk törzset, ellenörzésképpen. Kr. u. 819-ben választják meg a szabir törzsek kagánjukat, Ügeket(Ügyek). És ettől a ponttól kérem a tisztelt Nagyérdeműt figyelmesen követni az eseményeket, mert felfedezi azt, hogy Magyarországot bár István alapítja meg,
vezeti be az európai vérkeringésbe, de ha nincsenek ezek a megelőző események, ezek a negyszerű előrelátó törzsi vezetők, és néhány igen véres és felettébb fontos ütközetek, hazánk ma nem létezne!
  Ez a nagyformátumú szabir kagán, felismeri és kihasználja a Kazár birodalom gyengülését, és kisérletet tesz a szabir, onugor és türk törzsek egyesítésére. Felveszi a kapcsolatot Bizánccal is, ez a kísérlete kudarcba fullad, azonban a törzsek egyesítése és a kapcsolatok erősítése sikeresnek bizonyul. Mit kell az ilyen helyzetben tenni? Kapcsolatot kell keresni egy nagyon erős és a Kazár birodalom központjától legtávolabb eső törzzsel. Ez volt a Nyék törzs. Mint tudjuk a Nyék törzs fejedelmi törzs volt, hiszen Atilla, és Bat-Baján is ebből a törzsből származott. Abban az időkben, de még a mai időkben is a kapcsolatokat, a szövetségeket házassággal szentesítették. Ügeknek van egy fia Álmos, a Nyék törzsnek van egy Eleüd (Előd) nevezetű kendéje, annak egy eladó sorban lévő leánya Emes (Emese), így már teljesen világossá válik, hogy ezt a házasságot létre kell hozni.
  Tehát a szabir Álmos és az onugor Előd leánya Emese, házasságot kötnek. Így a törzsszövetség két legerősebb törzse egyesül.
  És megszületik a házasságból Árpád, 850-55 körül Kievben. Édesanyjának Emesének egy álma lesz, ama ismert “Emese álma”, mely szerint álmában reászállott egy nagy turulmadár, és méhéből nagy királyok származnak, de nem a jelenlegi hazában fognak uralkodni . 860-ban, hogy erejüket és függetlenségi törekvéseiket a Kazár birodalomnak megmutassák, résztvesznek egy Bizánc elleni hadjáratban, és mint tudjuk Bizánc és Kazária szövetséges volt. Hát nem futcsa, hogy egy szövetségen belül harcolnak egymással a szövetségesek?!
  Vajon miért? Abban az időben, ezeket a kiválni készülődő szövetségeseket “ungerek”-nek nevezték, és Árpád átvette anyja törzsének a Nyék törzs vezetését. Innen van az, hogy Árpád, Atilla örökösének tartotta magát, hiszen ő is a Nyék törzsből származott. Álmos kagán elérkezettnek látta az időt a szövetség kibővítésére, mert tisztába volt azzal, hogy azzal az erővel, amely rendelkezésére áll kevés lesz az új haza megszerzésére.És ekkor következett be a “vérszerződés” 890-en körül, én ezt az időpontot tekintem a magyar nemzet születésnapjának! Ettől a naptól beszélhetünk a “Magyar Nemzetről”.
  A vérszerződés napján a következő törzsek egyesültek: négy szabir törzs Megyer, Tarján, Jenő a csonka Gyarmat, és a Kök-Türk-ök alkotják a többséget, valamint a három onugor törzs a Nyék, Kéri és a Keszi.
  Itt visszautalnék Ügyekre, mert ugye senki nem gondolhatja azt, hogy ez a szövetség hipp-hopp két-három év alatt jött létre? Milyen szívós munkát végzett, amíg ezek a törzsek olyan közel kerültek egymáshoz, hogy Álmos vezetésével vérszerződést köthettek! És ne feledjük, a szabir törzseknek egy különálló nyelvük volt, genetikailag is különböztek a többi törzstől, az onugor törzseknek és a türk törzsnek is különálló nyelvezete és genetikailag is különböztek egymástól. Hát ebből lett a magyar!
  A következő években folytatódnak az Etelközböl kiínduló felderítő hadjáratok, 855-ben három, 892-ben és 894-ben egy-egy hadjáratot indítottak Pannónia földjére.
  Így most már teljesen világos kell legyen, hogy a “hon(vissza)foglalása egy előre megtervezett, stratégiailag nagyon meggondolt és zseniálísan megszervezett katonai hadművelet volt! Nemhiába az Amerikai Katonai Akadémián tananyag volt és ma is, az Árpádi hadműveletek!
  A vérszerződés idején Álmos már egy agg öregember volt és jobbnak látta a vezetést teljes mértékben átadni Árpádnak, akit kazár módra pajzsra emelnek, ezzel fejedelemmé ismerik el.
  Egy új hon elfoglalása nem abból állt, hogy vesszük a batyunkat és nekiíndulunk a nagyvilágnak. Ugye ezt senki nem gondolja Árpádról? A felderítő hadműveletek után, “elővéd” és “utóvéd” harcokat is meg kell szervezni. Egy elővéd harc volt az Al-Dunai hadműveletek. folytatás